Más néven: ökogazdálkodás, organikus gazdálkodás - olyan gazdálkodási forma, mely szerves trágyázáson, biológiai növényvédelmen és természetes biológiai ciklusokon alapul, a szintetikus műtrágya és (szintetikus) növényvédő szerek mellőzésével. A biogazdálkodás olyan tevékenység, mely szigorú előírások keretei között, különleges ellenőrzés és minősítés mellett folyik. Tevékenységek alatt itt erdő-, mező-, tájgazdálkodást, vidékfejlesztést és élelmiszertermelést értünk.

A biogazdálkodás következménye a mikroelemekben, vitaminokban gazdag, ízletes, egészséges biotermék. Míg a szokványos gazdálkodásban a károkozók elleni védelem érdekében rovarölő- és gyomirtószereket használnak, addig a biogazdálkodásban a megelőzésé a főszerep. Ezért például nem szabad olyan növényeket egy területre, egymás után ültetni, melyeket azonos károkozók pusztítanak. Növényvédőszerek közül csak olyanokat használnak, melyek káros szermaradékot egyáltalán nem hagynak. Hozamfokozásra hormonok, antibiotikumok nem használhatóak fel, ugyanez igaz a génmódosított szervezetekre.

A 140/1999 (IX.3.) kormányrendelet és egy hozzá kapcsolódó miniszteri rendelet tartalmazza a biogazdálkodás szabályait, melyek tulajdonképpen azonosak az EU 2092/91 számú biorendeletével.

Bionak csak az az élelmiszer nevezhető, mely előállítása során a jogszabályban foglalt előírásokat betartották és ezt egy ellenőrző szervezet igazolja.